A külföldi elmélkedésből hazatért Balog Zoltán nyilvános színre lépésére 2024. február 13-ig kellett várni. Kezdetben nem is akarta felfogni, hogy a kirobbant kegyelmi ügyben való érintettsége miatt mennyire nemkívánatossá vált a közéletben és a református közösségben. Végül péntek este került sor arra, hogy a két Fidesz-kormányt kiszolgált ex-miniszter, Orbán Viktor és Novák Katalin ex-tanácsadója lemondjon a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkész elnöki tisztségéről.
Kedd óta figyelte a közvélemény a Magyar Református Egyház püspökének az érintettségének a tisztázását a kegyelmi kérvény ügyében. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének sakktáblájáról a harmadik figura hullik éppen Balog Zoltán személyében. Novák Katalin és Varga Judit lemondását követően neki is távoznia kellett.
A 66 éves ózdi születésű Balog Zoltán karrierje dinamikusan ívelt felfele, nagyon sokáig követendő példaként lehetett tekinteni a református lelkészre. Politikai szerepvállalás után rászabták a püspöki palástot is, hiszen egyházi szabályt módosítottak, hogy a volt emberi erőforrások-miniszter kinevezését lehetővé tegyék.
Balog Zoltán (1958-) gyerekkorát egy borsodi bányászfaluban, Nekézsenyben töltötte: „Életerő, lelki-szellemi táplálék, neveltetés, az első barátságok, a harang szava, a Szőlőmál fái és virágai, a megforgatott széna illata, az első tanítók halk vagy szigorú szava, a parasztemberek bölcsessége, az „élve a föld alá” menő bányászok izzadtsága, a szép, nagy házért feszülő munkás emberek aggodalma, a húsvéti locsolkodás… – nekem itt vannak a gyökereim, Nekézsenyben” – írta. Édesapja itt volt református lelkész, továbbá a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Borsod megyei szervezőtitkára. Később, amikor feleségével ők is Budapestre költöztek sokat tettek a szenvedélybetegek megmentéséért végzett misszióban. Balog Zoltán borsodi gyökereit sosem tagadta, sőt, büszke volt a térségre, bár tudta, hogy tennivaló bőven akad.
Bár Balog Zoltán 18 évesen még a Diósgyőri Gépgyárban betanított esztergályosként is dolgozott, később a lelkészi hivatást választotta, mint édesapja. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának elvégzését követően – ahol egy fegyelmi ügy miatt alig érettségizhetett le 1976-ban – a teológián folytatta tanulmányait, Pesten, Berlinben és Halléban végzett stúdiumokat 1976 és 83 között; miközben gondnokként is dolgozott (1979-80) a Püspökszentlászlói Katolikus Szociális Otthonban.
Reformátusi lelkészi szolgálatát (1983–1987 között) Maglódon kezdte. Kiválóan beszélt németül, így 1989 szeptemberében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából a Kelet-Németországból menekültek lelkészeként működött a csillebérci menekülttáborban.
1989 és 1991 között óraadó tanár a Budapesti Református Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékén. 1990-ben még az egyház átvilágítását követelte Iványi Gábor metodista lelkésszel. Első felesége egyébként Iványi Gábor munkatársa volt. (Ennek ellenére később Iványiéknak nem járt kegyelem az Orbán-rezsim részéről, sőt súlyosan ellehetetlenítették őket.)
Balog Zoltán komolyabb politikai szerepvállalása 1991-ben kezdődött. 1991 és 94 között a Fidesz-frakció egyházpolitikai tanácsadója lett. 1998-2002-ig Orbán Viktor főtanácsadója. 2002–2003-ban a Köztársasági Elnök Hivatalában a Társadalompolitikai Főosztály vezetője. Egyre nagyobb közjogi méltóságokra és befolyásra tett szert. Orbán Viktort és több vezető politikust vitt közel a református egyházhoz.
Az ózdi születésű, kétszer házasodott, öt gyermekes családapa 2006-ban a Fidesz-KDNP országos listájáról jutott a parlamentbe, ahol az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság elnöke lett. Megválasztásával párhuzamosan bejelentette, hogy lelkészi szolgálatát szünetelteti.
2007. február 26-tól a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese, majd a Kulturális Kabinet vezetője. A 2010-es választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei területi lista 3. helyéről jutott be az országgyűlésbe, vele párhuzamosan nyert képviselői mandátumot a szintén református Varga Mihály pénzügyminiszter Jász-Nagykun-Szolnok megyében. 2010 nyarától a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkára, személyesen felel a “romastratégiáért”. 2014-től az emberi erőforrások minisztere lett, majd hatévnyi tárcavezetői tevékenység után visszavonult a politikától, saját bevallása szerint azért, hogy “az egyházi szolgálatnak szentelhesse magát”.
2020 volt Balog Zoltán életében a jól előkészített fordulat éve. Ekkor választották a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspökévé – ezért szabályt is kellett módosítani. Végül 2021 májusában szentelték fel Nagykőrösön egyházi és világi méltóságok előtt.
Balog visszatérése az egyház kebelébe politikailag kifizetődő döntés volt mind a Fidesz-KDNP, mind a református egyház számára. Morálisan egyesek szemét csípte ez a döntés, hiszen a volt emberierőforrás-miniszter addigra már sokak szerint romboló munkát végzett az oktatás központosításával, a Klebelsberg Központ létrehozásával 2012-ben. Az ő szófordulatával élve “túltoltuk a biciklit“. Az ő javaslatára döntött a kormány a vidéki lelkipásztorok jövedelemkiegészítéséről, kezdeményezésére lett újra munkaszüneti nap nagypéntek.
Amerre járt, építkezések indultak, fontos szerepe volt abban, hogy az egyház fenntartásában lévő Károli Gáspár Református Egyetem nagyon jelentős állami támogatással új campust emelhet.
Morális kérdőjelként, de sok pénzt és befolyást ígérve érkezett 2020-ban a püspökjelölt az egyház vezetésébe, akiből nagyon hamar a zsinat lelkészi elnöke is lett. 2021 óta pedig a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke, aki megőrizte jó kapcsolatait mind a Karmelitával, mind a Sándor-palotával.
Szerette magát Orbán Viktor, Novák Katalin és még sokan mások lelki vezetőjének tekinteni, aki – mint az események mutatják – sokszor lépett fel tanácsadó szerepben.
A bicskei ügy
Már Novák Katalin köztársasági elnök távozása előtt felmerült szerepe és érintettsége a bicskei kegyelmi ügyben. A 2024. február 14-én összehívott szűk körű zsinat, nem bírta Balog Zoltánt távozásra, erről nem is állt jogukban dönteni. Ám az ötórás megbeszélést követő nyilatkozata sem tisztázott semmit, sőt növelte a személye felé táplált ellenszenvet.
Ő maga a következőképpen interpretálta az eseményeket: „A meghívottak négyötöde részt vett az ülésen, és 86 százalék bizalmat szavazott neki.” Tehát a nyolcfős vezérkarból hat. Fekete Károly alelnök mégis azt tanácsolta: „a kialakult helyzetre való tekintettel, teológiai alapú érveléssel megkérte Balog Zoltánt, hogy gondolja át lemondását”, miután az esperesek és főgondnokok többsége bizalmat szavazott neki.
Balog Zoltán nem mondott le, noha elismerte: „Tévedtem, és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kellett kérnem, attól bocsánatot kértem, és kérek” – mégsem vonta le az erkölcsi konzekvenciát.
Elhangzott állításai további magyarázatért kiáltottak, és hitelességét is tovább erodálta ez a keddi megszólalás. Szerinte „bocsánatot kért”, csak azt nem mondta meg, hogy a református (szavazókon) kívül kitől és hogyan. A bocsánatkérés során egyszerre beszélt múlt és jelen időben: „bocsánatot kértem, és kérek.” Elismerte, hogy hibázott, de a döntést nem ő hozta meg – tehát mossa kezeit – a felelősség nem őt terheli.
Joggal merült fel a kormánypárti választókban is az a kérdés, hogy minek hallgatott ez a sokgyermekes, ártatlan családanya, aki mégiscsak köztársasági elnök Balog Zoltánra? Annyi szép helyen jártak együtt az elnöki géppel, és annyi szép élményt gyűjtöttek. Ő sem akarhatta, hogy Varga Judit után még mentora és lelki vezetője is bukjon.
Balog keddi beszédében tehát nem tisztázott semmit, inkább elhajlította a dátumokat, azaz hazudott: „Amikor gyanú merült fel az igazgató ellen, azonnal felfüggesztettem, vizsgálatot rendeltem el, s a büntetőeljárás végén börtönbe került. Vele én személyesen soha nem találkoztam, kegyelmi kérvényt nem nyújtott be. Az igazgatóhelyettes, K. Endre érdekében, akit nem pedofilként ítéltek el, mások fordultak a köztársasági elnökhöz kegyelmi kérvénnyel. Tehát a kérvényt nem én nyújtottam be, és nem is terjesztettem fel. Másokkal egyetemben az én véleményemet is kikérték. Az előzetes vélemények, és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon. Tévedtem és hibáztam.”
A bicskei igazgató ellen a gyanú először 2011-ben merült fel. V. János ellen már 2011-ben rendőrségi nyomozást folyt és az alapvető jogok akkori biztosa is vizsgálódott 2012-ben.
Eközben hétfő este a 444 közölt egy újabb cikket arról, hogy 2023. április 23-án – tehát négy nappal a 27-én történt kegyelemadás előtt – Balog Zoltán szervezett egy találkozót Novák Katalin és K. Endre felesége között.
A 444 értesülései szerint: a püspök régóta ismeri az erdélyi református családból származó K. Endrét, aki „benne volt Balog körében”. A lap kereste a volt minisztert, de választ nem kaptak tőle.
Később a Sándor-palota közleményt adott ki, amelyben arról írtak, hogy Novák Katalin sem K. Endrével, sem a feleségével nem találkozott.
Érdekes koincidencia a 2016-os kitüntetés kapcsán, hogy 2016-ban felröppent a hír a Borson arról, hogy a bicskei gyermekotthon épületét (a Batthyány-kastélyt) Mészáros Lőrinc akarja megvásárolni. Sajtóérdeklődésre így reagáltak: „A kormány programjának megfelelően megszűnnek a nagy létszámú (40-48 férőhely feletti), korszerűtlen gyermekotthonok Magyarországon, így a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon is. Az ott élő gyermekek korszerű, 8, 10, 12 személyes lakásotthonokban lesznek elhelyezve… A bicskei Batthyány-kastély jövőbeli felhasználásáról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tud tájékoztatást adni.”
Balog Zoltán őszintesége megkérdőjelezhető az ügyben, morális felelőssége viszont vitathatatlan. Ha a lemondása belső meggyőződésből fakadt volna, akkor nem várt volna péntekig a lemondással. Éppen három napig, akárcsak Novák Katalin.
Mindketten várták az utasítást, a jelet, melyet a mérések függvényében alakított ki a vezető(ség). Három napba telt a megbízható mérés, a közvélemény változásának nyomon követése, és a kommunikációs stratégia kidolgozása.
Péntek délután már sokan türelmetlenül várták a hírt, amit a 18:00 órai híradókban már be is lehetett mondani, még a Hősök terén kezdődő tüntetés előtt: Balogh Zoltán 2024. február 16-án lemondott elnöki tisztségéről, “nem belső meggyőződésből”.
Balog végig saját magát pozícionálva harcról és boszorkányüldözésről beszélt. Esete is mutatja, hogy a politika és a morális érzéke politikai tevékenysége hatására elcsökevényesedett, így lett belőle egy ripacskodó Tartuffe, aki szerint: „márpedig bűn csak az, aminek híre kel.” Balog Zoltán már annyira elvesztette a maga morális iránytűjét, az egyetlen dolog, amit kívánhatunk neki, hogy megtalálja.
Közben sokan már eltávolították a vele közös képeket, legszívesebben visszavonnák a neki ítélt kitüntetéseket és díszpolgári címeket (kapott ilyet Ózdon is), amivel illett adózni neki. Ő is sokaknak adózott kitüntetéssel és elismeréssel.
A hiányzó láncszem
A kegyelmi botrányról született egy Wikipédia bejegyzés is, az eseményleírás legérdekesebb pontja a következő: február 12-re eltűnt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság weboldaláról a 2016. február 29-i „Ha a földhöz vágnak, újra fel kell állni” című hír, amelyben a bicskei gyermekotthonban tartott birkózóedzésekkel foglalkoztak.
A cikkből kiderült, hogy az edzések annak a Borsod Megyei Birkózószövetségnek támogatásával valósultak meg, amelynek alelnöke ifj. Orbán Győző, Orbán Viktor miniszterelnök testvére, míg a felkészítésekben K. Endre is közreműködött. Emellett írtak arról, hogy a foglalkozásokon határon túli fiatalok is részt vettek.
Miután a Media1 portál e-mailben azt a kérdést intézte Orbán Viktor sajtófőnökéhez, Havasi Bertalanhoz:
„Elképzelhető-e az, hogy ifj. Orbán Győző nevéhez köthető birkózóegyesület neve is előkerül a bicskei gyermekotthonnal kapcsolatos valamely dokumentumban?” Ezt követően a cikk eltűnt az oldalról. Hárman távoztak a NER erőteréből, de továbbra sem tudjuk, hogy kiknek a biztatására terjesztették be a kegyelmi kérvényt és milyen (urambátyám) alapon.
Szombaton volt Orbán Viktor évértékelő beszéde, de Balog Zoltánról hallgatott. A kormány még mindig alkotmánymódosítással akarja szabályozni mind a kegyelmi, mind az gyermekvédelmi ügyeket. Aki így tesz, annak már régóta elveszett az erkölcsi iránytűje, és látszatintézkedéseken túl továbbra sem érdekli a gyerekvédelem, csak az arculat-, szavazat és hatalomvesztés.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
